Az olcsóbb kilóár tényleg jobb üzlet?
Share
Az olcsóbb kilóár valóban nagyobb hasznot jelent használtruha-kereskedőként?
Használtruha vásárlásnál az egyik első szám, amit minden kereskedő megnéz, a kilóár.
Ez teljesen érthető. Minél olcsóbban tudsz árut beszerezni, annál nagyobb mozgástered maradhat az értékesítésnél.
A valódi kérdés azonban nem egyszerűen az, hogy hány forint egy kilogramm ruha.
Sokkal fontosabb azt kiszámolni:
Mennyibe kerül neked végül egy ténylegesen eladható ruhadarab?
Ez az a szám, amely sokkal többet elárul egy használtruha-csomag valódi jövedelmezőségéről.
Miért előny az olcsó használtruha-beszerzés?
Az alacsony beszerzési ár egyik legnagyobb előnye, hogy nem szükséges minden egyes terméket magas áron értékesítened ahhoz, hogy működjön az üzlet.
Ha egy ruhadarab valódi bekerülési költsége alacsony, akkor kedvező fogyasztói áron is eladhatod, miközben megfelelő árrés maradhat rajta.
Ez különösen jól működhet:
-
használtruha üzleteknél,
-
turkálóknál,
-
piaci értékesítésnél,
-
Vinted eladóknál,
-
kezdő viszonteladóknál,
-
kisebb vidéki üzleteknél,
-
illetve olyan kereskedéseknél, ahol a gyors készletforgás fontosabb, mint néhány kiemelkedően drága termék értékesítése.
Egy olcsóbb beszerzésnél általában kisebb összeg áll egy-egy ruhadarabban, ezért az értékesítésnél is nagyobb szabadságod van.
A kilóár önmagában nem elég
Tegyük fel, hogy két különböző használtruha-csomagot vizsgálsz.
Az egyik kilóára nagyon kedvező.
A másik drágább.
Első ránézésre egyszerű lenne azt mondani, hogy az olcsóbb csomag a jobb üzlet.
A valóságban azonban azt is tudnod kell:
-
hány darab ruha található a csomagban,
-
milyen a termékek minősége,
-
mekkora részüket tudod ténylegesen értékesíteni,
-
milyen áron tudod őket eladni,
-
és mit tudsz kezdeni a gyengébb darabokkal.
Ezért érdemes egy másik számot is kiszámolni.
Így számold ki egy eladható termék valódi bekerülési árát
A legegyszerűbb képlet:
Csomag teljes ára ÷ ténylegesen eladható darabok száma = egy eladható termék valódi bekerülési ára
Ez sokkal hasznosabb szám, mint önmagában a kilogrammonkénti ár.
Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy vásárolsz egy vegyes használtruha-csomagot.
Csomag teljes ára: 20.000 Ft
Teljes darabszám: 70 db
Reálisan értékesíthető termék: 50 db
A számítás:
20.000 Ft ÷ 50 db = 400 Ft / eladható termék
Vagyis hiába van fizikailag 70 ruha a csomagban, érdemes úgy kalkulálnod, hogy egy ténylegesen értékesíthető darab körülbelül 400 Ft-ba került neked.
Ez már sokkal jobb alapot ad az eladási ár meghatározásához.
Miért lehet erős üzleti modell az olcsóbb áru?
Ha egy eladható ruhadarab átlagosan például 400 Ft-ba kerül neked, akkor nem feltétlenül kell 5.000 vagy 10.000 Ft-os fogyasztói árakban gondolkodnod.
Már egy 1.500–2.500 Ft közötti eladási ár mellett is jelentős különbség lehet a beszerzési és az értékesítési ár között.
És itt jön az olcsóbb áruk egyik legfontosabb előnye:
a nagyobb forgási sebesség.
Sok vásárló könnyebben dönt egy 1.500–2.500 Ft-os termék mellett, mint egy 8.000–10.000 Ft-os használtruha esetében.
Kereskedőként pedig sokszor nem az számít, hogy egyetlen ruhán mekkora hasznod van, hanem az, hogy egy hónap alatt összesen hány darabot tudsz értékesíteni.
Olcsóbb beszerzés vagy prémium használtruha?
A két kategória valójában két eltérő üzleti modell.
Olcsóbb használtruha
Az olcsóbb kategória előnye lehet:
-
alacsonyabb bekerülési költség,
-
kisebb kockázat egy-egy terméknél,
-
kedvezőbb fogyasztói ár,
-
szélesebb vásárlói réteg,
-
nagyobb mozgástér az akcióknál,
-
gyorsabb készletforgás.
Itt gyakran nem egyetlen termék kiemelkedően magas árrése adja a profitot, hanem a nagyobb eladott darabszám.
Drágább, prémium használtruha
Prémium áruknál jellemzően magasabb a bekerülési költség is.
Ezeket magasabb áron kell értékesíteni ahhoz, hogy megfelelő haszon maradjon rajtuk.
Ez természetesen működő üzleti modell lehet, viszont egy-egy termékben több pénz állhat, és egy lassan értékesülő darab nagyobb összeget köt le.
Egyik modell sem automatikusan jobb a másiknál.
A kérdés mindig az:
milyen vásárlóid vannak, milyen árszinten tudsz rendszeresen értékesíteni, és milyen gyorsan szeretnéd forgatni a készletedet?
Mit kezdj a gyengébb darabokkal?
Vegyes használtruha esetén természetes, hogy nem minden darab ugyanolyan.
Lesznek jobb és gyengébb termékek.
A gyengébb darabokat azonban nem feltétlenül kell azonnal veszteségként leírni.
Értékesítheted őket például:
-
külön olcsó kategóriában,
-
500–1.000 Ft-os állványon,
-
kiárusításon,
-
többdarabos csomagként,
-
más viszonteladóknak,
-
vagy egy külön turi kategóriában.
Az alacsony beszerzési ár itt is előnyt jelent.
Minél kevesebb pénzed áll egy termékben, annál nagyobb szabadságod van arra, hogy akár nagyon kedvező áron is továbbadd.
Hogyan határozd meg az eladási árat?
Az egyik gyakori hiba, amikor valaki minden ruhára ugyanazt a szorzót használja.
Például:
„A beszerzési ár háromszorosa lesz az eladási ár.”
A gyakorlatban ennél érdemes több tényezőt figyelembe venni.
Nézd meg:
-
a termék valódi bekerülési árát,
-
az állapotát,
-
a márkáját,
-
a fazont,
-
az adott kategória keresletét,
-
a saját vásárlóid árszintjét,
-
és azt, hogy milyen gyorsan szeretnéd eladni.
Egy nagyon jó darabon lehet magasabb árrés.
Egy átlagos terméket érdemes lehet olcsóbban és gyorsabban értékesíteni.
A lényeg nem az, hogy minden ruhán ugyanannyit keress, hanem hogy a teljes csomag végül megfelelő profitot termeljen.
A legfontosabb szám nem mindig a kilóár
A kedvező kilóár komoly előnyt jelenthet egy használtruha-kereskedő számára.
De mindig érdemes egy lépéssel tovább számolni.
Ne csak azt kérdezd:
„Mennyibe kerül egy kiló?”
Hanem azt is:
„Mennyibe kerül nekem egy ténylegesen eladható ruhadarab?”
Ha alacsony a bekerülési költséged, megfelelően szétválogatod a készletet, jól árazol és gyorsan forgatod az árut, akkor az olcsóbb használtruha-kategóriákban is nagyon jól működhet a kereskedelmi modell.
A Kisteknősnél elsősorban olyan használtruha-csomagokat és készleteket kínálunk, amelyeknél az alacsony beszerzési ár megfelelő mozgásteret hagyhat a továbbértékesítéshez.
Aktuális készleteink:
kisteknosbalasruha.hu