Nem az árrés a minden: milyen gyorsan térül meg a használtruha-készleted?

Használtruha-kereskedőként nagyon könnyű beleesni abba a gondolkodásba, hogy azon a terméken éri meg igazán dolgozni, amin darabonként a legtöbbet keresed.

Pedig a valóság ennél jóval érdekesebb.

Lehet, hogy egy drágább pulóveren 4-5.000 Ft marad, míg egy egyszerű nadrágon csak 1.000 Ft. De ha a nadrágból egy hónap alatt eladsz száz darabot, a pulóverből pedig tízet, már teljesen másképp néz ki a matek.

A használtruha-kereskedelemben ezért nemcsak az árrést kell figyelni, hanem azt is, hogy milyen gyorsan fordul vissza a készletbe fektetett pénzed.

Először számold ki a valódi bekerülési árat

Kilós árunál önmagában a kilogrammonkénti ár nem mond el mindent.

Egy egyszerűbb számítás:

Csomag teljes ára ÷ ténylegesen eladható darabok száma = egy eladható termék valódi bekerülési ára

Tegyük fel, hogy egy csomagból egy eladható termék átlagosan 400 Ft-ba kerül.

Ha ezt átlagosan 1.500 Ft-ért értékesíted, akkor a beszerzési ár és az eladási ár közötti különbség:

1.100 Ft / darab

Ez elsőre nem tűnik olyan látványosnak, mint amikor egy drágább darabon több ezer forint van.

De nézzük meg a mennyiséget.

Olcsóbb termék, gyorsabb forgás

Tegyük fel, hogy egy hónap alatt 100 darabot értékesítesz ebből a kategóriából.

100 × 1.100 Ft = 110.000 Ft

Ez még nem a vállalkozás nettó profitja, hiszen ebből más költségeket is fedezni kell, de jól mutatja, hogy a gyors készletforgás mennyire fontos lehet.

Az olcsóbb termékek mellett szólhat, hogy:

• több vásárló számára elérhetőek,
• kisebb döntés egy 1.500-2.500 Ft-os vásárlás,
• egy-egy darabban kevesebb pénz áll,
• könnyebb akciózni,
• egyszerűbb több darabot értékesíteni,
• gyorsabban felszabadulhat a következő beszerzéshez szükséges pénz.

Egy jól működő turiban ezért sokszor nem a legdrágább termékek termelik a folyamatos forgalmat.

Hanem a mindennap eladható, kedvező árú áru.

És mi történik a drágább terméknél?

Nézzünk egy másik példát.

Veszel egy jobb, márkás vagy különlegesebb terméket 4.000 Ft-ért, majd eladod 8.000 Ft-ért.

Ez:

4.000 Ft különbség egyetlen darabon.

Jól hangzik.

De ha egy hónap alatt csak 10 darabot tudsz értékesíteni:

10 × 4.000 Ft = 40.000 Ft

Darabonként négyszer akkora összeget kerestél, mégis kisebb lett az összesített eredmény.

Ráadásul a drágább termékekben általában több tőkéd áll egyszerre.

Ha nem fogynak, a pénzed ott lóg az állványon.

A beragadt készlet láthatatlan költség

Egy termék attól még nem feltétlenül jó üzlet, hogy magas árréssel lehetne eladni.

Ha három hónapja nem veszi meg senki, akkor:

• foglalja a helyet,
• pénzt köt le,
• nem tudod ugyanazt az összeget gyorsabban forgó áruba tenni,
• idővel akár le is kell áraznod.

Ezért érdemes rendszeresen megnézni, mennyi idő alatt fogy el egy adott kategória.

Másképp kell gondolkodni egy olyan melegítőnadrágról, amelyből hetente húsz darabot visznek el, és egy különleges vintage pulóverről, amelyből havonta egyet.

Mindkettő lehet jó termék.

Csak más szerepet tölt be a készletedben.

Mely kategóriák foroghatnak gyorsabban?

Ez természetesen üzletenként és vásárlóközönségenként eltér, de egy klasszikus használtruha-üzletben gyakran a hétköznapi, könnyen hordható kategóriák mozognak gyorsabban.

Ilyen lehet például:

• melegítőnadrág,
• jogging,
• kapucnis pulóver,
• egyszerű felsők,
• farmer,
• gyerekruha,
• szezonális alapdarabok.

Ezeknél nem feltétlenül az a cél, hogy egyetlen darabon óriási összeget keress.

A modell inkább:

alacsony bekerülési ár + elfogadható árrés + nagyobb darabszám + gyors forgás.

A drágább terméknek is megvan a helye

Ez nem azt jelenti, hogy csak olcsó árut érdemes tartani.

A drágább, márkás vagy vintage termékek:

• emelhetik az üzlet színvonalát,
• becsalogathatják a vásárlókat,
• magasabb árrést hozhatnak,
• különlegesebbé tehetik a választékot.

Egy jó üzletben a két világ akár egymást is erősítheti.

A különleges pulóver miatt bejön valaki az üzletbe, közben pedig hazavisz egy farmert és két olcsóbb felsőt is.

Ezért nem feltétlenül olcsó vagy drága készlet között kell választani.

Sokkal inkább azt kell tudnod, milyen arányban legyen belőlük.

Mennyi idő alatt térül meg a készleted?

Erre nincs univerzális válasz.

De érdemes minden kategóriánál figyelni három dolgot:

1. Mennyi a valódi bekerülési ár?
Ne csak a kilóárat nézd, hanem azt is, hány eladható terméket kapsz a pénzedért.

2. Mennyi az átlagos eladási ár?
Ne a legjobb darab alapján számolj, hanem a teljes kategória átlagával.

3. Milyen gyorsan fogy?
Egy hónap alatt hány darabot értékesítesz belőle?

Ezután már sokkal könnyebb megállapítani, hogy melyik kategóriában érdemes több pénzt tartanod.

Ne csak azt nézd, mennyit keresel. Azt is, milyen gyorsan.

Egy egyszerű termék, amelyen csak 800-1.000 Ft marad, de folyamatosan fogy, sokszor értékesebb lehet a vállalkozásodnak, mint egy olyan áru, amelyen papíron 5.000 Ft-ot keresnél, de három hónapig senki nem veszi meg.

A használtruha-kereskedelem egyik legfontosabb kérdése ezért nem az:

„Melyiken van a legnagyobb árrés?”

Hanem:

„Melyik termékből milyen gyorsan kapom vissza a pénzemet?”

A jól működő készletben általában van helye a gyorsan forgó, olcsóbb terméknek és a magasabb értékű, különlegesebb darabnak is.

A kulcs az, hogy tudd, melyikből mennyit érdemes tartanod.

🐢 A Kisteknősnél kifejezetten sok olyan kedvező bekerülési árú használtruha-kategóriát találsz, amely alkalmas lehet gyorsan forgó turi- vagy viszonteladói készlet kialakítására.

👉 Aktuális készletek:
kisteknosbalasruha.hu